Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Új kód

Valamikor úgy beszéltünk, hogy: eleink. Eleink így, meg úgy. Aztán jött a megvilágosodás, hogy sejtekből állunk, s akkor az eleink már nem emberek voltak, hanem őssejtek. Aztán felfedezték a DNS-t, már arról beszéltünk, hogy genetikai készletek. Ma már mindenki azt mondja, hogy a berögzött kódjaink, hamis programjaink, amiktől rögvest meg kell szabaduljunk. Felvenni azt aki vagy, mondja a spiri, azaz új kódot bekapni. Nem eleinkes kódot, hanem idegen kódot. Tehát lemondani, kidolgozni magadból az eleinkes hamis kódot és felvenni az új kódot. Mert hát ez a nagy ellentmondás, hogy kiüresedvén pedig maradsz temagad. Ha megtagadod örökségedet, valami mást veszel fel, amit talán kreáltak neked, amely csupán vegetatív egybeesés, hogy éppen egy keletinek álcázott nanobullsittot veszel fel, amit te persze valamiféle kozmikus dolognak érzel. Mint a keresztény, amikor elkapja a hétszentséges szenszejllemes zagyvalék. Mert jól mondja a vallás is, hogy megüresedvén pedig felveszed a Krisztust. De ...
Legutóbbi bejegyzések

Reflektálás Az Idő rövid történetére

Az Idő rövid történetében Stephen Hawking summázza az addigi tudományosnak vélt elméleteket a Világról. Az általam felhozott idézetek nem a summa summáriumot jelentik, hanem a stílusra szeretnék rávilágítani, hogy az adott szakaszában a tudományos kutatásoknak hogyan is fogalmaztak: “ Az ősrobbanás pillanatában a világegyetemet nullaméretűnek, tehát végtelen forrónak tekintjük . Tágulása során azonban csökken a sugárzás hőmérséklete. Egy másodperccel a Nagy Bumm után körülbelül tízmillió fokra esik vissza. “ “ Alig néhány órával a Nagy Bumm után meg is szűnik a hélium és a többi elem termelése. Az ezután következő mintegy egymillió éven át a világegyetem egyre csak tágul, anélkül, hogy valami különösebb történne. “ “ Nem teljesen tiszta , hogy ezután mi történik, de valószínűnek látszik, hogy a csillag központi része nagyon nagy sűrűségűvé zsugorodik, neutroncsillaggá vagy fekete lyukká válik. “ “ Az az elképzelés , hogy a tér és idő határtalan, zárt felületet alkothat, óriási sú...

Lejárt szavatosságú megváltás

Az emberiség jódolgában úgy érzi, hogy új megváltásra szorul, ideje lenne egy új Messiásnak eljönni. A keresztények Jézus újboli eljövetelét is erre számolják. A régi “programok” felégetésével indul az új várás, olyan ez, mint az alap akkord egy dalban. A következő akkord a “tudatosság” és a harmadik, az akkord képlet kört bezáró hangzása az “egoizmus”. A posztmodern kor új slágere. A régi programok alatt az emberiség eddigi hitrendszerét értelmezik, a tudatosság köntösét felvenni, annyit jelent, mint levedleni az eddigi hitrendszert, hogy megvalósuljon az “ÉN” függetlenül mindenkitől és mindentől. Az új program(ozók) szerint az Isten hivőség lényege is ez: “Meghal bennem az óember, és újjászületik bennem a Jézus. Leszek többé nem Én, hanem lesz bennem az Isten”. Ezt úgy magyarázzák, hogy fanatizmus egy befolyásos lélekben. Istenben (Teremtő) hinni, Jézusra tenni az életünket, egy olyan program, amely tulajdonképpen rabbá tesz, egy szekta tagjaként lemondunk az énünkről, azaz boldogtal...

Mint Jónásnak a Cet

Nekem az asztalosság olyan, mint Jónásnak a Cet. Elhívott az Úr asztalosnak. Adván kezeimbe az asztalosság Lelkét. A csinálás, az alkotás Lelkét. Megteremteni mások álmait. Mondván nekem az Úr, menj és csinálj szép fa dolgokat az embereknek, hogy legyen min aludjanak, ne legyenek a földön. Lábbeliüket, ruházataikat tegyék szekrényekbe, a por, az egerek és a molyok elől elrejtve tartsák őket. Ne egyenek a földön, hanem egyenek szép, fa asztalokon, üljenek kényelmes hokedliken. Csinálj pedig nekik hidegtől, esőtől, széltől, hótól védő fa ajtókat és ablakokat. Hogy becsukván azokat ne fázzanak. De mikor hűsölni akarnak, kinyitván azokat, a levegő beáramolhasson a házba. Csinálj pedig fa padlót a lábaik alá, hogy meleget tartsanak alól, és a mennyezetre is szerelj fa lambériát, hogy a meleg ki ne menjen a szobából. Aztán csinálj gerendákból és lécekből erős tető szerkezetet, hogy a cserepeket lehessen kiteregetni rájuk, az oldalakat pedig fedd be deszkával, és egy ajtó résnyit azért hagyjá...

Megméretett emberi világkép

A tudomány égisze alatt született elméletek már réges rég túlszárnyalták képtelenségükben Jézus Krisztus mesés és ködbe burkolozó személyét. A bármiáron kimagyarázás művészete a legjobb indulattal sem nevezhető tudománynak. Csalódván ebben, előttem Jézus a legkevésbé képtelen dologgá elevenedett meg. Bár igyekeztem megtagadni, csalódásomat öröm övezi, hogy megmérettetett az emberi világkép, és hamisnak bizonyult. Tetszik vagy se, hisszük vagy se, minden emberben, vagy mellette ott van a Lélek. Csak felfuvalkodottságában, hogy neki senki ne dirigáljon, nem veszi figyelembe, sőt keményen harcol ellene, a tudás vas páncéljaival vértezve fel magát a Lélek ellen, gondolván, tán eltántorodik mellőle. A Lélek legkisebb ismeretét is kiirtaná magából, szörnyebbnél szörnyebb teóriákat találván ki létezésünk gyanánt. Végre komolyan kéne venni, hogy Jézus által közvetlenül mehetünk Isten elé. Nem kell nekem felhajtani a képtelen teóriák gyökereit, hogy megértsem az emberi elmét. Az emberi elme lél...

Az értelmetlen vitafórum

Az ateisták Isten létét a vallások által tartják létezhetetlennek, hülyeségnek, butaságnak. Van isten, nincs isten, az ateisták verzusz keresztények vitafóruma az egyik legnagyobb értelmetlenség. A magát gondolkodónak tartó isten tagadó úgy veszi a vallásos egyházakat istenbizonyítéknak, mintha a szabadság elvét a liberális jellegű pártoktól tennénk függővé. Noha tudjuk, hogy ez nem így van. A pártok intézmények, köszönő viszonyban sincsenek az elvekkel. Az ateistákban van egy fondorlatosság ilyen irányban, mert a vallásos képtelenségeket hozzák fel, nem az Isten létének bizonyításaként, hanem szembe akarja állítani a nyilvánvaló ésszerűséget, a butasággal. Felépíti az ügyet, mint egy ügyvéd. A tárgyalóteremben összegyűlt közönség pedig elcsúszik ezen a csapdán és belemegy a játékba. A vitatkozó felek pozíciókat védenek meg egymással szemben, társadalmi, szociális pozíciókat: fizika tudósok és teológiai professzorok. Itt nem az áll szemben egymással, hogy egy olyan ember, aki megtapas...

Réz és bronz megváltó

Mese az elhidegült emberekről Egyszercsak Isten igen elszomorodott vala. Szétnézett az emberek közt a Földön, és amit ott látott, minden képzeletét felülmúlta. Nem akarta hangosan mondani, de magában igen megbáná, hogy teremtette az embert. Összehívta angyalait egy tanakodásra, hogy akkor most hogyan tovább? Összevetvén az egymás tapasztalatait, mindnyájan egy és ugyanarra a következtetésre jutottak, hogy az ember reménytelen. - Közéjük mentem, lettem velük egy, hogy megmutassam általam a romolhatatlanság és a dicsőséges állapotot, - így Jézus. Az angyalok is egyenként sorolták azt a sok jelet, sok jelenést, csudát, amit megjelentettek az embereknek és igen szomorúan foglalák össze a lényeget, hogy az emberrel minél többet törődnek, az ember annál inkább válik gonosszá, és méginkább cinikussá: csúfolódik az Élettel. - Az emberiség új megváltóra áhítozik, én nem jelentek nekik immár semmit, szerelmemet megunták, törődésemből elegük van, olyan állapotokról álmodozik az ember, ami a mi di...