Ugrás a fő tartalomra

Attila intelmei IV.rész: 37-48

37.Lábaimmal rúghatok, inkább dolgozni megyek, szemeimmel ingerelhetném testemet, inkább olvasok, vagy munkámra figyelek, tehetségemmel átverhetném az embereket, inkább igyekszem jó ajtókat készíteni.

38.Legyen az asztalos asztalos, a vasmunkás vasmunkás, az utcaseprő utcaseprő. Egyik sem szégyen, mindenre szükség van. Ne akarjon a majom farkasként festeni. Vigyázza majmait, szeresse őket, ne akarjon farkaskarriert, mert majmai boldogtalanokká lesznek. A kismajom számít a nagy majomra. Ha a nagy majom álmot kerget és farkasként próbál vonyítani, előbb-utóbb a kicsi majom is vonyít és így veszíti el az identitás tudatát. És így deformálódik a majomnemzetség, elfelejt makogni, ahelyett idétlenül üvölt.

39.Az egyensúly a fontos, és az Istenre figyelés. De ne essünk túlzásokba. Az élet nagyszerűen tartja az egyensúlyt.

40.Tudatosan, vagy sem, az ember a Szentlélek által lesz művész. Nem egy a lehetőségek közül, hanem az egyetlen.

41.Ha fazéknak vagy szürke egérnek teremtett az Isten, én nem akarok más, több lenni. Miért legyek én patkány, vagy kristályváza? Mi a különbség?

42.Az ember kicsinységében azt hiszi, hogy akibe szerelmes, azt birtokolnia kell, sőt joga van hozzá, mint egy bútorhoz. Tisztelnie kell, mint egy megismételhetetlen, szabad lényt, akire ugyanúgy süt a nap, mint rá.

43.Ahogy zongorázni csak az áll neki, akinek tehetsége van, kőműves is az lesz, akiben a kőművesség lelke van, Istenhez is megtalálja az utat az, aki Istentől van.

44.Isten mindig eléd küldi a tennivalót, csak meg kell tanulni látni, mint a zenész a kottából olvasni.

45.Emlékszem, Édesapám egyszer egy karácsonykor, nem volt semmi pénzünk, azt találta ki, hogy egy papírra írt valami ilyen szöveget: Isten szeretetét kaptuk ajándékba, és felakasztotta a karácsonyfára. Ez minden karácsonykor eszembe jut, sőt máskor is, most is.

46.Hitre téríteni karddal vagy kenyérrel egyre megy, kardra karddal, kenyérre kővel felelnek.

47.Ha istentagadó, pogány az ember nem akkora baj, mintha másképpen látja Istent, mint a vallások.

48.Általában az emberek csendet, kényelmet keresnek, nem igazságot. Ha te igazságot feszegetsz előtte, roppant ideges lesz, felkorbácsolod lelki nyugalmát és biztos lehetsz benne, hogy nem fog lemondani poziciójáról, inkább harcol ellened, akár a máglyára is képes küldeni.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Attila evangélioma

Jött vala a karácsony estéje, az emberek otthonaikban az Úr jövetelét énekelvén, imádkozván, egy veszedelmes vírus rájuk telepede. Másnap összegyülekezének és mindenüket összeadák a közbe. Ment vala egy Attila nevezetű asztalosféle is, ki csarnokát a közbe adá vala. Lőn öröm és ünnep mindenki szívében. Másnap elmenének egy páran amaz Attila asztalosféle csarnokába, páran, kikben az asztalosság lelke motoszkált, korbácsoltatván az asztalosság angyala által, kik kínoztatva valának az asztalosság és szegénység lelke által, és valának szegények és nincstelenek. Amaz Attila kinyitá nekik egy ajtót és azt mondá: Íme ti elfáradtak, itt van a csarnokom többi, üres része, jertek és lakjatok nálam, csináljatok magatoknak zugot, ahol élhettek majd. És jövének az építő mesterek és csinálának zugot az asztalos lelkűeknek, közben az asztalosok csinálták vala az ajtókat, ablakokat, feleségeik meg élelmet főztek és a gyermekeket okították amaz Úr tanításaira. Attila mester megmutatta, hogy kell csinál...

A természetfölötti változás

A zűrös mindennapjainkban ott tündököl az igazi Változás, amelyet Jézus ígér nekünk: a fizikális Mennyország, ahol Isten nem egy transzcendens fogalom, hanem Valóság. Azt mondja a keleti bölcsesség, hogy ha ebben az életben boldogtalan vagy, ne búsulj, majd egy másikban boldogabb leszel, de addig is: "Magad legyél a változás, amit a világban látni akarsz." Éppen a gyümölcsfáimat simogattam, és a madarak vitatkozó csiripelését hallgattam, a határon látom, amint hat vagy hét kutya eszeveszetten kerget egy alacsonyan repülő fácánt. Még az a kis kutya is kullogott a falka után, amelyiknek semmi esélye sem volt elkapni azt a fácán madarat. Ki tudja milyen reinkarnált bölcsesség vezérelte a futamját?  Ebben a Zen állapotban elgondoltam, hogy vajon az a menekülő fácán, milyen fengsuj görbéket követ? Most ebben a pillanatban hogy éli meg a változás transzcendenciáját? Ahogy elnéztem a levadult kutyafalkát, nem igazán véltem bennük felfedezni holmi békességre hajlandóságot. Rögtön elg...

Kelj fel és járj!

Milyen szerencse, hogy a napok nem egyformák! Egy adott percben úgy éreztem magam, mint az a meztelenre vetkőztetett öregember, akinek a múltja tele van sikerekkel, megnyert harcokkal, talán híres orvos vagy művész, most viszont ott áll megalázva, nevetségesen összegörnyedve a hidegtől, egyértelműen halálra ítélve a gázkamra ajtaja előtt. Nincsenek nagy megnyert harcaim, hacsak a remény harcmezein szerzett sebek nem jelentenek valamit, mégis ez az elmúlás előtti érzés bizsereg végig rajtam. Hogy egy adott percen ennyit ér az egész. Egy banálisnak tűnő, nevetséges vacogás a halál előtt, mintha valaki azt mondaná, na öreg, most a halál kapuja előtt mit okoskodsz? Pedig nem is vacogok a halál előtt, nem is okoskodom. Bejön egyszer, tudom. Lehet ennek egy magyarázata. Mert így átgondolva az én gázkamrám ajtaján ez áll, hogy: „kamat”. Dolgozunk, gürcölünk, amennyit megadunk az vissza is gyűl, mert a kamatnak más elképzelései vannak az elért sikerekről és a megverekedett harcokról. Olyannak ...