Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

A gonosz gyalupadja

Fiatalabb koromban kérdeztem apámat, hogy van az, hogy vannak egyes templombajáró emberek, akik bár rendszeresen olvassák a Bibliát, mégis szemmel láthatóan gonoszak? A tetteik azt bizonyítják, hogy pimaszul gonosz emberek? Hát az úgy van, mondta apám, hogy ítéletet olvasnak maguknak abból a Bibliából. Hát én nem tudom, miféle ítéletet olvasnak ki maguknak az ilyen pimaszul gonosz emberek, de néha az az érzésem, hogy minél többet teszik, annál inkább gonoszabbak. Mintha rafinálódnának a gonoszságban. Az idők múltával kezdtem megérteni ezt a dolgot. Hisz mind olyasmikkel van tele az írás, hogy ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel, szeresd a felebarátodat, szedd ki előbb a gerendát a saját szemedből, aztán a szálkát a másikéből, ha van két inged, az egyiket add a másiknak, Jézus a bűnösökért jött, nem az igazakért. Mit mond magában a gonosz? Ezt a könyvet nekem találták ki. Szép dolog a kereszténység. Jó fej ez a Jézus. A gonoszt hordozó, mit sem sejtő test engedelmeskedik, báránygú...
Végig olvasom
Legutóbbi bejegyzések

Attila intelmei I.rész: 1-12

  Attila intelmei az életben tapasztaltakból: 1. Ha meghalok és utána semmi sem lesz, kiderül, hogy a véletlen műve voltam, akkor nyugodtan halhatok meg, mert megtettem minden tőlem telhetőt. Ha mégis van valami a halálunkon túl, akkor az nagyszerű lehet. 2. Hiszem, hogy van élet a halálon túl, egy élet, amit már itt kezdünk el élni romolhatóságban és amit tovább fogunk élni romolhatatlanságban. 3. Az ember életét rendszerre építi, amiben hisz. Ha nem talál készen, kitalál egyet és megalkotja. Én is kialakítottam a magamét, amit elfogadtam, amiben jól érzem magam és nyugodtan alszom. 4. Nekem az az érzésem, hogy a Sátán meg fog térni. Elég büntetés lesz neki az az örök tudat, hogy őlt, és ezért rajta lesz a bélyeg. Szerintem nem is vitás, hogy megtér-e vagy sem, hanem az a nagy kérdés, hogy én el tudom-e fogadni azt az isteni döntést, hogy esetleg megbocsát a gonosznak? Igazságos lesz-e továbbra is Isten? Fair play lesz ez Jézussal szemben? Fogom tudni szeretni az ellenségemet? El ...
Végig olvasom

Üdvösségkérdés

Ki érdemli meg az üdvözülést? Hogyan üdvözülhetek? Én fogok üdvözülni? Az Istenhívő sokszor felteszi magában ezt a kérdést. Egyházakba tömörült hívők tanokat hirdetnek az üdvözülés témájában, nem ritka, hogy előszeretettel, kárörvendőn kárhoztatnak más felekezetű, nézetű keresztényeket, csoportokat, népeket. Mintha egy meg nem írt, vagy plagizált könyvért magukénak követelik a szerzői jogot. Semmilyen egyházi utalást nem hagyott ránk Jézus. Nagyon is egyértelművé tette, hogy: "Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz énbennem, ha meghal is, él… és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha!” Innen tovább felesleges minden spekuláció, aggodalom az üdvösség kérdésében.
Végig olvasom

A hiteles forrás

Annyi mindenen átmentem Jézussal a lelkemben, hogyha nem is létezne, akkor is belém van égve. Ha nincs, akkor is van bennem. Ha tagadom, akkor is él bennem. Mint egy emlék, ha tetszik, amitől nem tudok, nem akarok megszabadulni. Jézushoz láncolva élek. Vitatkozunk eleget egymással, de tetszik, nem tetszik, egymástól nem tudunk elszakadni. Legyen ez bemagyarázás, nevelés, kész, bennem van. Nem egy vese, mit kivetsz, vagy vakbél, amit kivetsz, oszt kész. Sűrű realizmus, ahogy Woody Allen mondta. Talán csak én hiszem Jézust annak, aki bennem lakozik? Netán valami belzebub féle lenne bennem és nekem Jézusnak mondja magát? Állandóan keressük a világban a példaképet, az embert, akinek bejött Jézus. Aki lámpás, aki só az életben. És biza kesergünk, hogy nincs ez az ember sehol. Az ember nem azt a Jézusos modellt keresi, akiben megtestesül Jézus Igéje, hanem azt, aki a Jézusi tanokat követve sikeres ember. Jómódban él, nagy családja van, úgymond nemzeti elkötelezettségei vannak, megbékélést hi...
Végig olvasom

Szabadíts meg a gonosztól

Egy galamb mikor fog kibékülés végett leülni sörözni egyet Pufi kutyával? Egy őz, mikor fog leülni a farkassal egy sörre? Nincs az a galamb vagy őz, aki nem tekintené ostobaságnak annak a gondolatát, hogy Pufival vagy a farkassal le lehet ülni sörözni. Azt hinné az ember, hogy a benne lévő megbékélés vágya ugyanúgy megvan a fáradhatatlan gonoszban is. Ahányan jöttek hozzám és ez a Pufi odasomfordált, hízelgett és odatette a buksiját a kezükhöz, mindig mondtam, hogy semmi pénzért ne simogassák meg, mert egy alattomos kutya ez a Pufi: a harmadik simogatásnál belemar az ember kezébe. Legtöbben nem fogadták meg a tanácsomat, mondván: nem látod milyen cuki ez a kutya? Lehet, hogy cuki, alázatos a képe, de ismerem: egy alattomos, sunyi és mérges kutya. Úgy néz az emberre, mintha az egy nagy darab kolbász lenne. Mikor pedig odakapott az újdonsült béketeremtő kezéhez, elcsodálkozott. Elkezdte elemezni, hogy vajon mit rontott el a közös relációjukban? A béketeremtők mindig itt csúsznak el, hogy...
Végig olvasom

A hit mely elválaszt

Egy nyár végén ott ültünk a fűben, a tó partján, a lemenő Nappal szemben, néztük a víz alá bukó vad kacsákat és közben beszélgettünk. A hit dolgairól beszélgettünk. Noha mint emberek jól megvoltunk egymással, a hit dolgaiban nem értettünk egyet. A hit dolgai miatt mindegyikünk másképpen értelmezte az egész életet, azt az életet, amit tulajdonképpen nem érinthetünk, nem foghatunk, csak beszélünk róla, álmodozunk róla egy nyár végén a tóparton, a kacsákat figyelve, amint alábukva halásznak. S ameddig ezeken a dolgokon hitbelileg nem értettünk egyet, beszélgetéseinkből, álmodozásainkból sem lett semmi. A vallásos fősodor szerint ha hit által nem értjük egymást, nem ér semmit a kézzel fogható élet. Kézzel megfogni az életet és majd menet közben rendezni a hit kérdéseit is, állítólag ez emberileg nem működik, mert -ugyancsak emberi szemmel- az Univerzum más törvényekkel működik. Szerintem ezzel az előítélettel az ember elszalassza a kezéből a galambot, a kerítésen illogó-billogó énekes madá...
Végig olvasom

Minden napra egy kenyér

Különbözően látjuk Istent. És Jézust is mindenki másképp látja. Például, az ötezer ember megetetése. Az aki csak lelki nyugalomra vágyik, azt mondja, wow, de klassz ez a Jézus, megvendégelt tiszta ingyen ötezer embert. Lelki alkat ez a Jézus, a testiség teljességgel hiányzik belőle. Én, a magam figyelő készülékeivel, rögtön azt akartam megérteni, hogyan lehetséges annyi kenyeret seperc alatt előszedni? Azon nem ájuldoztam, hogy milyen jó ez a Jézus, mert tudom, hogy Ő ilyen. A bonyodalmaktól mentes életre vágyó embert nem érdeklik a részlet kérdések, csak jöjjön az áldás minél több. Majd hozsannázik a kenyerekért, megannyi kenyér, ugyanannyi hozsanna. És ezzel le tudja a dolgokat. Isten nagy, Ő csak tudja mit, mikor és miért...De aztán ez a békeszerető ember néha összerogyik és „Éli, Éli, miért hagytál el engem?!” S akkor jön a múlt boncolása, a mit és hol rontottam el, vajon miért szűnt meg az áldáseső, bűnösnek találtatott az Isten, azért nincs szerencsém? Én arról már rég leszoktam...
Végig olvasom