Hogyan is mondhatná el szebben nekünk Isten, hogy ki Ő nekünk és kik vagyunk mi Neki, minthogy Isten rangú Fiát közénk küldte, hogy szemünkkel lássuk, kezünkkel fogjuk és főleg ésszel megértsük?
„Ez az én szerelmes Fiam, a kiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok....”
„Az Ige testté lett, és közöttünk lakozott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, aki teljes volt kegyelemmel és igazsággal. „
„...és Isten volt az Ige.”
Honnan a vallásoknak ez az eszmei istenkép, hogy van is isten, de nincs is isten? Inkább egy nemzetet meghatározó szimbólum, sikermantra lett istenből. Karakánabb lenne azt mondani, hogy nincs isten, semmint variálni a misztikus transzcendens megfogalmazásokat: szakrális kultúra, anyatermészet. Isten fogalmát átadni filozófusoknak olyan, mint az örömlányokba szerelmes költő szifiliszes fantáziálása a szerelemről.
A lapos földesek fő tézise nem az, hogy a Föld lapos, hanem az, hogy megingott a hitük a fősodratú tudományban és meg merik kérdőjelezni azt. Általában a laposföldesek ellen olyanok ágálnak inkább, akik vakon hisznek a tudományban, holott ők sem láttak feketelyukat sosem. A laposföld ellenesek sokkalta szektásabbak, mint a Lapos Föld hívők. Aki nem hiszi, járjon utána.
A vallások egyházakba tömörülnek, azoknak meg néha túlontúl hús-vér gazdáik vannak, akik legtöbbször dilettantizmusból hisznek a tudomány ugyancsak hús-vér művelőinek, akik egymást becézve, dédelgetve támasztják alá. Menő követelmény ma tudományosan hinni, illetve ezoterikusan kutatni. Azzal, hogy a laposföldes megkérdőjelezi a tudomány hivatalos álláspontját, a vallások bankárainak is az önérzetébe taposnak. A vallás is meg a tudomány is egy követ fújnak, közös páholyban. Ciki a valláslídernek, ha haverét mocskolják. És akkor inkább kőbe faragja istenképét.
Csak az a baj, hogy ez a cizellált fogalmazás nem annyira ártalmatlan, mint amennyire gondoljuk. Mert ez a techisten megnevezés, teljesen kiforgatja és megkérdőjelezi a nevezzük úgy: szakállas vénember istenképünket, azaz eleve ellent mond a Szentírásban foglaltaknak, miszerint az Isteni állapot egy dicsőséges.
Hitem szerint, Isten a maga képmására teremtette az embert, nem eszmei mására, hanem képére, ha magunkat tükörben megnézzük, el tudjuk képzelni dicsőséges, azaz romolhatatlan másunkat: két láb, két kéz, ez vagy az, esetleg szakáll, vagy se. Nem igazán értem mi olyan nehéz ebben, én inkább azt nem tudom megérteni, hogyan jöhettünk mi létre csak úgy? Par excellence.
De bármennyire tudományos szeleket is fújna a modern egyistenes vallásrendszer, attól nem riad vissza, hogy felelőtlenül rettegésben és pánikban tartsa az emberiséget egy borzalmasan kockafejű és skizofrén istennel, akinél a sértődés hangulat kérdése, a megbocsátás szeszély.
Ember kell legyen a talpán, aki ma egy szakállas istenbácsiban mer hinni és nem egy molekulák halmaza kultúrvalamiben.
„Ez az én szerelmes Fiam, a kiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok....”
„Az Ige testté lett, és közöttünk lakozott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, aki teljes volt kegyelemmel és igazsággal. „
„...és Isten volt az Ige.”
Honnan a vallásoknak ez az eszmei istenkép, hogy van is isten, de nincs is isten? Inkább egy nemzetet meghatározó szimbólum, sikermantra lett istenből. Karakánabb lenne azt mondani, hogy nincs isten, semmint variálni a misztikus transzcendens megfogalmazásokat: szakrális kultúra, anyatermészet. Isten fogalmát átadni filozófusoknak olyan, mint az örömlányokba szerelmes költő szifiliszes fantáziálása a szerelemről.
A lapos földesek fő tézise nem az, hogy a Föld lapos, hanem az, hogy megingott a hitük a fősodratú tudományban és meg merik kérdőjelezni azt. Általában a laposföldesek ellen olyanok ágálnak inkább, akik vakon hisznek a tudományban, holott ők sem láttak feketelyukat sosem. A laposföld ellenesek sokkalta szektásabbak, mint a Lapos Föld hívők. Aki nem hiszi, járjon utána.
A vallások egyházakba tömörülnek, azoknak meg néha túlontúl hús-vér gazdáik vannak, akik legtöbbször dilettantizmusból hisznek a tudomány ugyancsak hús-vér művelőinek, akik egymást becézve, dédelgetve támasztják alá. Menő követelmény ma tudományosan hinni, illetve ezoterikusan kutatni. Azzal, hogy a laposföldes megkérdőjelezi a tudomány hivatalos álláspontját, a vallások bankárainak is az önérzetébe taposnak. A vallás is meg a tudomány is egy követ fújnak, közös páholyban. Ciki a valláslídernek, ha haverét mocskolják. És akkor inkább kőbe faragja istenképét.
Csak az a baj, hogy ez a cizellált fogalmazás nem annyira ártalmatlan, mint amennyire gondoljuk. Mert ez a techisten megnevezés, teljesen kiforgatja és megkérdőjelezi a nevezzük úgy: szakállas vénember istenképünket, azaz eleve ellent mond a Szentírásban foglaltaknak, miszerint az Isteni állapot egy dicsőséges.
Hitem szerint, Isten a maga képmására teremtette az embert, nem eszmei mására, hanem képére, ha magunkat tükörben megnézzük, el tudjuk képzelni dicsőséges, azaz romolhatatlan másunkat: két láb, két kéz, ez vagy az, esetleg szakáll, vagy se. Nem igazán értem mi olyan nehéz ebben, én inkább azt nem tudom megérteni, hogyan jöhettünk mi létre csak úgy? Par excellence.
De bármennyire tudományos szeleket is fújna a modern egyistenes vallásrendszer, attól nem riad vissza, hogy felelőtlenül rettegésben és pánikban tartsa az emberiséget egy borzalmasan kockafejű és skizofrén istennel, akinél a sértődés hangulat kérdése, a megbocsátás szeszély.
Ember kell legyen a talpán, aki ma egy szakállas istenbácsiban mer hinni és nem egy molekulák halmaza kultúrvalamiben.