Ugrás a fő tartalomra

Attila intelmei II.rész 13-24

13.Ha lehet, keresd az egyenes megélhetési módot, de az igazságot ne lebegtesd a gazdagok, hazugok előtt, mert nemcsak lecsámcsogják, mint éhes disznók a moslékot, hanem méregként adják vissza neked.

14.A te erődet, lendületedet, igazságérzetedet és ígényedet használd a családod érdekében és sose feledkezz el Istenről.

15.Nem születtünk vesztesnek. Hitem szerint az ember nem született a kárhozatra, a nyomorra, a szenvedésre. Van egy életvitel, életforma, vagy életvonal, amin ha haladsz, úgy egészségileg, mint anyagilag és lelkileg fejlődsz. Hitem szerint nincs szenzációs meggazdagodási lehetőség, de egy jobb életre mindenképpen.

16.Fontos, mit mond a lélek. A lélek mindig velünk van, a veszélyeket is jelzi, csak nem mindig figyelünk oda. Ezért van az, hogy "bár hallgattam volna az első benyomásra". A lélek mindig rögtön reagál.

17.Szerintem a lelkiség kimutatkozik a munkádban, a konfliktus megoldásában, a nehéz helyzetek viselésében. Nem attól vagy lelki, hogy te magadnak bemagyarázod, hogy lelki vagy. Mert mindenki lelki alkat, hisz a gonosz is lelki lény, hogy ki a jó és ki a rossz, az a lelkétől függ.

18.Csak az igaz lelkűek tudnak igazán boldogok lenni, mert a fizikai veszteséget nem ítélik tragikusnak, és láss csudát, az igaz lelkűek tudnak mindig újra talpra állni, ha kell elölről újrakezdeni, mert az ereje Istentől jön.

19.Mindennek van lelke, embernek, állatnak, látszólag tárgyaknak, amik szerintem élő anyagok, csak mi emberek nem értjük ezeket.

20.Isten mindenben benne van. Isten úgy van mindenben, mint Teremtő. Én is, ha elkészítek valamit, benne vagyok, ha a lakásomat berendezem, benne vagyok a tárgyakban.

21.Úgy egy az Atya a Fiúval, amint apa egy a fiával. De szó sincs arról, hogy az Atya személye felvette Jézus testét, amint az apa sem éli a fia életét vagy a fiú az apa életét.

22.Ahogy Isten Lelke lebegett a vizek felett a világ teremtésekor, bebizonyosodván arról, hogy minden rendben van, néha az én lelkem is lebeg egy egy munkám felett, hogy bizonyosodjam meg: minden rendben van-e?

23.Hidegen hagynak az évfordulók, ünnepek, mert én mindig ünnepelek, szabadságolok. A munkám szabadságból van, senki nem kötelez, magam vállalok, amit vállalok, a fáradtságom édes, nem keserű.

24.Arra kaptunk mi megbízást Istentől, hogy a természettel összhangban éljünk. Nem úgy kell értelmezni, hogy ha már lett és van, akkor el lehet pusztítani. Én úgy értelmezem, mintha a családunk meghosszabbítása lenne a természet, hozzátartozik az életünkhöz.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Attila evangélioma

Jött vala a karácsony estéje, az emberek otthonaikban az Úr jövetelét énekelvén, imádkozván, egy veszedelmes vírus rájuk telepede. Másnap összegyülekezének és mindenüket összeadák a közbe. Ment vala egy Attila nevezetű asztalosféle is, ki csarnokát a közbe adá vala. Lőn öröm és ünnep mindenki szívében. Másnap elmenének egy páran amaz Attila asztalosféle csarnokába, páran, kikben az asztalosság lelke motoszkált, korbácsoltatván az asztalosság angyala által, kik kínoztatva valának az asztalosság és szegénység lelke által, és valának szegények és nincstelenek. Amaz Attila kinyitá nekik egy ajtót és azt mondá: Íme ti elfáradtak, itt van a csarnokom többi, üres része, jertek és lakjatok nálam, csináljatok magatoknak zugot, ahol élhettek majd. És jövének az építő mesterek és csinálának zugot az asztalos lelkűeknek, közben az asztalosok csinálták vala az ajtókat, ablakokat, feleségeik meg élelmet főztek és a gyermekeket okították amaz Úr tanításaira. Attila mester megmutatta, hogy kell csinál...

A természetfölötti változás

A zűrös mindennapjainkban ott tündököl az igazi Változás, amelyet Jézus ígér nekünk: a fizikális Mennyország, ahol Isten nem egy transzcendens fogalom, hanem Valóság. Azt mondja a keleti bölcsesség, hogy ha ebben az életben boldogtalan vagy, ne búsulj, majd egy másikban boldogabb leszel, de addig is: "Magad legyél a változás, amit a világban látni akarsz." Éppen a gyümölcsfáimat simogattam, és a madarak vitatkozó csiripelését hallgattam, a határon látom, amint hat vagy hét kutya eszeveszetten kerget egy alacsonyan repülő fácánt. Még az a kis kutya is kullogott a falka után, amelyiknek semmi esélye sem volt elkapni azt a fácán madarat. Ki tudja milyen reinkarnált bölcsesség vezérelte a futamját?  Ebben a Zen állapotban elgondoltam, hogy vajon az a menekülő fácán, milyen fengsuj görbéket követ? Most ebben a pillanatban hogy éli meg a változás transzcendenciáját? Ahogy elnéztem a levadult kutyafalkát, nem igazán véltem bennük felfedezni holmi békességre hajlandóságot. Rögtön elg...

Kelj fel és járj!

Milyen szerencse, hogy a napok nem egyformák! Egy adott percben úgy éreztem magam, mint az a meztelenre vetkőztetett öregember, akinek a múltja tele van sikerekkel, megnyert harcokkal, talán híres orvos vagy művész, most viszont ott áll megalázva, nevetségesen összegörnyedve a hidegtől, egyértelműen halálra ítélve a gázkamra ajtaja előtt. Nincsenek nagy megnyert harcaim, hacsak a remény harcmezein szerzett sebek nem jelentenek valamit, mégis ez az elmúlás előtti érzés bizsereg végig rajtam. Hogy egy adott percen ennyit ér az egész. Egy banálisnak tűnő, nevetséges vacogás a halál előtt, mintha valaki azt mondaná, na öreg, most a halál kapuja előtt mit okoskodsz? Pedig nem is vacogok a halál előtt, nem is okoskodom. Bejön egyszer, tudom. Lehet ennek egy magyarázata. Mert így átgondolva az én gázkamrám ajtaján ez áll, hogy: „kamat”. Dolgozunk, gürcölünk, amennyit megadunk az vissza is gyűl, mert a kamatnak más elképzelései vannak az elért sikerekről és a megverekedett harcokról. Olyannak ...