Ahogy megannyi ezer és ezer magát kereszténynek tituláló vallás megteheti, hogy sajátosan értelmezi par example Jézust, megteszem én is. Főleg, hogy engem érdekelnek is azok a mélységek.
Jó tisztázni, hogy nem valamiféle szentség érdekében érdekel, vagy a szentséggel járó érdemek miatt, hanem egy belső sejtésből, hogy esetleg nem volt mégis igaza Jézusnak? Hogy mégiscsak Isten fia vala? De úgy rendesen? Nem csak a modern ember kulturális mémjeként?
Elképzelem, amint egy fővárosi valamilyen elit alakulat elé áll egy ostorral a kezében és kiabálva csattogtatja, hogy: „Latrok barlangjává tettétek az Atyám házát!”?
Odamegy és keményen beolvas a tőzsdéző trógereknek, akik nem csak használják a templom platznak a felületét bizniszelésre, hanem még úgy tüntetik fel magukat, mint Isten előkelőségei.
Sok ezer éves keresztény intézetekkel a hátunk mögött, természetesnek vesszük, hogy Jézus kikergette a pénzváltókat a templom előcsarnokából.
A fantáziánk viszont nem merészkedik tovább gondolni, hogy esetleg a saját templom tereinken nem e ugyanaz a szitu? Eszmékbe, nemzeti történelembe, hitvilágba ágyazott üdvösségcédulákat vajon ma ki árul?
Beszélünk arról, hogy majd aztán eljön másodszorra is Jézus és újból előszedi a mocskos lipcsi bandát, de van egy olyan érzésem, hogy Jézus nem jön többé. Mert megtörtént a második eljövetel, amikor feltámadt és megmutatta magát, hogy íme: nem kamu!
Megmutatta a mintát: most már te következel, ember!
Nagyon izgalmas, hogy Jézus nem szórt sem átkokat, sem sáskákat a népének ellenségei, a rómaiak felé. Nem állt oda, hogy hé, köcsögök, el a népemtől! Ehelyett kiverte a nemzetének az elöljáróinak a pénzmosodáinak, a drog karteleinek a dílereit, üzenve ezáltal a báróknak.
Akik mit csináltak? Kinyíratták a római hatóságokkal.
Az Igekartelek ma sokkal jobban profitálnak mint bármilyen más „cucc”.
A kamuvallás, a kamunemzetiség, a kamuélet elöljárói nemcsak terek platzait használják, hanem minden létező grundot is.
Hogy az internet a mocskos lipcsi gazemberek fegyvere? Dehogy! Ők a templom. A dílereknek csak bérbe van adva a felület. Na de kik a dílerek?
Ezt tudta Jézus nagyon jól. A dílerek a sajátjai voltak. A jól öltözött, tisztességes arcú előkelőségek, aki szeretetben úszva árulták a szép, egészséges galambocskákat, bárányocskákat Istennek áldozatúl. És mily alázatosan fizettek is a csórók, lelkükben megvigazstalódva, hogy az ártatlan vér ontásától az Úr majd rájuk is vet egy kegyelmes pillantást.
Zseniális. Egyszerűen zseniálisan van kitalálva ez az ördögi szerkezet, mely az emberi populáció leglelkesebb egyedeit gyűjti össze és kebelezi be. Ige gyanánt olyan drogot vesznek be, mely tönkreteszi ép eszüket, vígan mennek tönkre. És van választék bőven. Mindegy, ki, mi, személyre szabott kábítószerkínálat hemzseg a platzokon.
A kartelek cinizmusa pedig nagyon is valós: tudják, hogy senki nem fogja megkérdőjelezni nemcsak hatalmukat, hanem erkölcsüket sem, mert senki nem hisz Istenben.
És így még sírni sincs jogunk, hisz egy kegyes pokolban élünk.
Van megoldás? Nincs. Erre mondta Jézus, hogy ne aggódjatok, meg vagytok váltva. De könnyítésül meghagyott pár vektort, hogy ha mégis úgy gondoljuk, menjünk inkább a keskeny úton. De előre szólt, hogy nuku siker. Csak csendes elvonulás a belső szobába.
Vagy önként vállalt száműzetés.