Ugrás a fő tartalomra

Antikrisztus szónoklata (noir philosophiae)

Kiáll AntiKrisztus a mikrofonok elé, és szónokol:

„Hölgyeim és uraim!

Nem azért jöttünk e világra, hogy mint barmok itt ellegyünk, majd levágjanak minket eledelnek, hanem azért jöttünk, hogy egy lánc csúcsa legyünk és értelmünkkel birtokoljunk mindent, előbb itt a Földön, aztán a Mennyben, ennyben, nyben, ben, en...!

Mint tudjátok, szinte már mindenki, bár még van egy-két makacs ember, aki azt hiszi, hogy Isten egy szakállas bácsi a felhőkön, de mi már mindnyájan megvilágosodtunk, hogy Istenben hinni egy beidegződött gyermekkori trauma, amit ma már kezelni tudunk, dunk, dunk, unk...!

Ma már tudjuk, hogy van Földanya, van Univerzális szeretet, tudjuk, hogy az, amit ma Istennek nevezünk az az emberiség értelme és tudata által teremtett Erő, mely ott van mindannyiunkban, unkban, ban, ban, an...!

Üdvözöljük a nemzeteket összetartó történelmi vallásokat, nagyon szép hagyományok, melyek a nemzeteknek színt adnak, sajátos karaktereket, általuk tudunk megkülönböztetni nemzeti identitásokat, kulturális megnyilvánulásokat, kat, kat, at...!

Üdvözöljük az ökumenikus igyekezeteket, mely az összes vallást szépen egy boltív alá tereli és látjuk, hogy milyen sikeresen vannak együtt egy helyen, mindenik a maga istenképével, hisz már szinte minden vallás egyetért abban, hogy Isten nem úgy Isten, ahogy eddig hitték, ték, ték, ék...!

A tudósok, kutatók, fejlesztők rájöttek, hogy a Biblia nem egy hiteles könyv, talán Jézus is megkérdőjelezhető, nem lehet egyértelműen bizonyítani létezését, sőt, több bizonyítékunk van arra, hogy kitalált személy, de ne legyünk kicsinyesek hölgyeim és uraim, az egyetemes kultúra nevében fogadjuk el a többi állítolagos próféta listáján, elvégre a jézusi jelenség reformálta a nyugati társadalom erkölcsi képét, amint a Beatles a pop kultúrát, illetve a Bee Gees a diszkót, kót, kót, ót...!

Hölgyeim és uraim, az ember egy új tudat szintre emelkedett, immár nem a Sors martaléka, nem egy elképzelt isten irányítja életünket, hanem mi magunk! Itt az ideje... (hatásszünet), hölgyeim és uraim...(hatásszünet), hogy felnőttként kezeljük státuszunkat e Világmindenségben, mert ahogy híres elméleti fizikusunk a tolószékében ráéreősen kigondolta, hogy innen egész a fekete lyukig, ahonnan jöttünk, sehol nem találta Istent, mert Istennek egyszerűen nincs helye e Világban, lágban, ágban, ban, ban...!

Mindenki tegye szívére kezét és tudatosan vegye ki munkarészét az Új Világ megteremtésében!

Nem számít, hogy ki kereszttel a nyakában, ki turbánnal a fején szolgál, mindaddig, amíg az emberiség egyetemes házába hordja a téglát! Ingujj fel, és Munkára fel, fel, fel,el,el..!”

Vihartaps és örömujjongás közepette Antikrisztus leszáll a pódiumról és beül fehér autójába. El.


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Attila evangélioma

Jött vala a karácsony estéje, az emberek otthonaikban az Úr jövetelét énekelvén, imádkozván, egy veszedelmes vírus rájuk telepede. Másnap összegyülekezének és mindenüket összeadák a közbe. Ment vala egy Attila nevezetű asztalosféle is, ki csarnokát a közbe adá vala. Lőn öröm és ünnep mindenki szívében. Másnap elmenének egy páran amaz Attila asztalosféle csarnokába, páran, kikben az asztalosság lelke motoszkált, korbácsoltatván az asztalosság angyala által, kik kínoztatva valának az asztalosság és szegénység lelke által, és valának szegények és nincstelenek. Amaz Attila kinyitá nekik egy ajtót és azt mondá: Íme ti elfáradtak, itt van a csarnokom többi, üres része, jertek és lakjatok nálam, csináljatok magatoknak zugot, ahol élhettek majd. És jövének az építő mesterek és csinálának zugot az asztalos lelkűeknek, közben az asztalosok csinálták vala az ajtókat, ablakokat, feleségeik meg élelmet főztek és a gyermekeket okították amaz Úr tanításaira. Attila mester megmutatta, hogy kell csinál...

A természetfölötti változás

A zűrös mindennapjainkban ott tündököl az igazi Változás, amelyet Jézus ígér nekünk: a fizikális Mennyország, ahol Isten nem egy transzcendens fogalom, hanem Valóság. Azt mondja a keleti bölcsesség, hogy ha ebben az életben boldogtalan vagy, ne búsulj, majd egy másikban boldogabb leszel, de addig is: "Magad legyél a változás, amit a világban látni akarsz." Éppen a gyümölcsfáimat simogattam, és a madarak vitatkozó csiripelését hallgattam, a határon látom, amint hat vagy hét kutya eszeveszetten kerget egy alacsonyan repülő fácánt. Még az a kis kutya is kullogott a falka után, amelyiknek semmi esélye sem volt elkapni azt a fácán madarat. Ki tudja milyen reinkarnált bölcsesség vezérelte a futamját?  Ebben a Zen állapotban elgondoltam, hogy vajon az a menekülő fácán, milyen fengsuj görbéket követ? Most ebben a pillanatban hogy éli meg a változás transzcendenciáját? Ahogy elnéztem a levadult kutyafalkát, nem igazán véltem bennük felfedezni holmi békességre hajlandóságot. Rögtön elg...

Kelj fel és járj!

Milyen szerencse, hogy a napok nem egyformák! Egy adott percben úgy éreztem magam, mint az a meztelenre vetkőztetett öregember, akinek a múltja tele van sikerekkel, megnyert harcokkal, talán híres orvos vagy művész, most viszont ott áll megalázva, nevetségesen összegörnyedve a hidegtől, egyértelműen halálra ítélve a gázkamra ajtaja előtt. Nincsenek nagy megnyert harcaim, hacsak a remény harcmezein szerzett sebek nem jelentenek valamit, mégis ez az elmúlás előtti érzés bizsereg végig rajtam. Hogy egy adott percen ennyit ér az egész. Egy banálisnak tűnő, nevetséges vacogás a halál előtt, mintha valaki azt mondaná, na öreg, most a halál kapuja előtt mit okoskodsz? Pedig nem is vacogok a halál előtt, nem is okoskodom. Bejön egyszer, tudom. Lehet ennek egy magyarázata. Mert így átgondolva az én gázkamrám ajtaján ez áll, hogy: „kamat”. Dolgozunk, gürcölünk, amennyit megadunk az vissza is gyűl, mert a kamatnak más elképzelései vannak az elért sikerekről és a megverekedett harcokról. Olyannak ...