A Biblia vitathatatlanul igaz könyv. Szent könyv. Csak annyi, hogy ez az igazság és szentség az ember szempontja Istenről.
A tanítványok Jézussal való találkozása olyan lehetett, mint a riporterek helyszínelése és hírközlése közti eltérés: egyet láttak, mást értelmeztek és teljesen mást publikáltak. A private investigator, ha saját maga kutat az evidenciák után, és valami feltételezhetően fennköltebb erkölcsi norma szerint "nézi" a tényeket, kiderülhet, hogy az áldozat nem maga botlott meg a halálban, hanem kinyírták.
A felvetett gondolatmenetem csak illusztráció.
Az evangéliumokban Jézus mintha próbált volna valamit elmondani, megmutatni nekünk, a tanítványok meg a saját erkölcsi normáikat szerették volna viszonthallani, amikre Jézus eléggé ingerülten válaszolt: add el mindened... a mennyek országa nem házasodás...
Jézus mondandója a mai embernek olyan, mint amikor egy tett színhelyén fontos emberek, fontos médiák előtt biztosra veszik, és ecsetelik, hogy a hulla csupán idióta volt és megbotlott a halálban... de aztán az operatőr kiált, hogy: "Állj! Azt a ballonkabátos férfit vegyék ki a képből!"
Attól félek, ha ma meg tudnám kérdezni Jézustól, hogy szerinte mi ez a Biblia, azt mondaná, hogy jó kis könyv, de ez az ember istenképe és sajnos sok köze nincs Istenhez. Viszont nincs benne semmi ellentmondás. De egyértelmű, ez az ember véleménye.
Attól viszont már nem félek, ha azt kérdezném, hogy az ember mire hagyatkozzon legfőképp, ha Istent meg akarná ismerni, mit is válaszolna... Azt mondaná: ha kódot keresel, keresd a szeretet kódját. Ezt arra fel mondaná, hogy én a Bibliára célzok. Mert érti Ő, hogyne értené a célzásaimat. Viszont ha Istent akarod megismerni, azt csak a szeretet útján lehet. Nem kódokat feszegetve.
És, hogy mindenféle spirituális tévhittől megóvjon minket Jézus, ki is jelentette: Nincs nagyobb annál, aki barátaiért életét adja. Azaz, azt kívánd felebarátodnak, amit magadnak kívánsz. És ott is vagy, ahol Én: a mennyek országában.