“Az kezdetben vala amaz Ige, és az az ige vala az Istennél, és az az ige Isten vala.”
Már gyerekként hegyeztem füleimet, mikor Jézusról hallottam, nagyon ismerősen csengett nekem. Ahány értelmezést hallgattam, csak helyeseltem magamban, vagy fejemet ráztam, hogy az nem úgy van.
Mintha ismertem volna Jézust.
A Jézusra hangolódást nálam úgy kell értelmezni, mint a szenvedélyes szerelmet. Ki tudta megfejteni a szerelem titkait?
Nem valami misztikus frigyre kell gondolni, inkább emlékformára.
Olyan ez, mint amikor ismerős területen bóklászom, de már nem emlékszem a részletekre. Aztán ahogy egyre lépkedem, erről is, arról is eszembe jutnak dolgok és felismerem a helyet.
Jártomban keltemben kerestem a mennyei emlékeket. Ha makacsul nem jöttek meg az emlékek, nem mentem tovább, akkor éreztem, hogy letértem az útról. Ez nem összetévesztendő azokkal a hamis keresztény praktikákkal, hogy ha valami nem sikeres, az akkor nem az Úrtól van. Sok sikeres úton jártam, ahol pont amiatt fordultam vissza, mert nem jöttek elő az emlékek, viszont a Belzebub fiai rendesen haptákba kezdtek állni előttem, és jártam sikertelen utakon, ahol az emlékek egymás után fonták az úti tervet.
Már gyerekként hegyeztem füleimet, mikor Jézusról hallottam, nagyon ismerősen csengett nekem. Ahány értelmezést hallgattam, csak helyeseltem magamban, vagy fejemet ráztam, hogy az nem úgy van.
Mintha ismertem volna Jézust.
A Jézusra hangolódást nálam úgy kell értelmezni, mint a szenvedélyes szerelmet. Ki tudta megfejteni a szerelem titkait?
Nem valami misztikus frigyre kell gondolni, inkább emlékformára.
Olyan ez, mint amikor ismerős területen bóklászom, de már nem emlékszem a részletekre. Aztán ahogy egyre lépkedem, erről is, arról is eszembe jutnak dolgok és felismerem a helyet.
Jártomban keltemben kerestem a mennyei emlékeket. Ha makacsul nem jöttek meg az emlékek, nem mentem tovább, akkor éreztem, hogy letértem az útról. Ez nem összetévesztendő azokkal a hamis keresztény praktikákkal, hogy ha valami nem sikeres, az akkor nem az Úrtól van. Sok sikeres úton jártam, ahol pont amiatt fordultam vissza, mert nem jöttek elő az emlékek, viszont a Belzebub fiai rendesen haptákba kezdtek állni előttem, és jártam sikertelen utakon, ahol az emlékek egymás után fonták az úti tervet.
Jézus, aki az Ige, kezdetektől ott volt az Isten mellett. Jézus testté lett. És Jézus Isten. Jézus úgy Isten, mint ahogy az Atya is Isten. Az Istenség az állapot. Mint az emberség is egy állapot.