Ugrás a fő tartalomra

Az ember Jézus

Egy film szinopszisa


Az eddigi Jézus filmekben Jézus mindig magasról szólt az emberekhez, mint egy felsőbbrendű lény. Esdekeltek kegyeiért az emberek.
Ha csinálnék egy Jézus filmet, egy olyan Jézust jelenítenék meg, aki sóvárogva lesi az emberek jóindulatát és szeretetét szeretné kifejezni irántuk, azok meg félelemmel félnének tőle, mondván: mit akar ez tőlünk? Mit néz úgy minket ez a csóró?
Hiába gyógyítana ez a Jézus, az emberek csak idegenkednének tőle, mert egy testes torzonborz figura lenne, nem egy tucatspirituális szexy alkat szép hosszú állal, fényes Lennon hajjal.

Az én Jézus filmem Jézusa magányos gyötrelmek közepette menne a kivégző hegyre, az a néhány tátott szájú mindenlében kanál piaci légy meg "úgykellneki" bólogatásos szemmel kísérné nézésével egy darabon.
Júdás, amikor rájön, hogy marhaságot csinált, szégyenében, hogy mekkora ostoba volt, felakasztja magát. Az első ember, aki rájön, hogy teljesen félreértette Jézust. Csak benne van annyi karakter, hogy belássa, milyen végzetes hibát tett.
A többi tanítvány sajnáltatná magát megbújva, nagyokat filózva az önigazolásban, hogy nem volt más választásuk, mint hagyni kinyiratni Jézust. Nem lehet manapság büntetlenül lázadni. S közben vedelnék a bort napokig és saját magukat sajnálnák.
Szerencséjükre megjelenne köztük Jézus, mert kezdett elfogyni az eleség, amit Júdás adminisztrációjának köszönhettek, miközben Jézust még életében futtatták, menedzselték.
Látván Jézust dicsőséges testben (még mindig nem szexy), rájönnek, hogy mekkora üzlet van ebben és elkezdenek vallásokat, szektákat alapítani Jézus nevében.
Jézus látván, hogy nem tudja megértetni magát, szeretetét nem képesek befogadni, felmegy a mennybe az Atya jobbjára, és elküldi a Szent Lelket, hátha több sikerrel jár a lelkek és a szellemek birodalmában, mert Ő megjelent testben és mégsem kellett az emberiségnek.

Az Isten teremtő társat alkotott az emberben, de az ember csak a javaira pályázik Istennek, a szeretetet nem képes elfogadni.
Nagyon kevés ember érti meg Jézus által Istent, az aki megérti joggal sóvárog elmenni e világból, de ugyanakkor maradna is, hogy szerettei még élvezhessék jelenlétét.

A filmem nem Jézus halálával érne véget, hanem a Jézust követő emberrel, aki megundorodván a tanítványok képmutatásától és az emberek szeretetlenségétől, menne haza Istenhez, de még kötik földi kötelékei. A Jézusos ember vergődésével érne véget a filmem, aki bármihez fog, nem tud sikeres lenni, szánalmasnak tartják az emberek, elfordulnak tőle. Ő pedig sóvárogva nézné család tagjait, akik nemkomplettnek néznék és gyakorlatilag mellőzik az élet minden napjaiban.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Attila evangélioma

Jött vala a karácsony estéje, az emberek otthonaikban az Úr jövetelét énekelvén, imádkozván, egy veszedelmes vírus rájuk telepede. Másnap összegyülekezének és mindenüket összeadák a közbe. Ment vala egy Attila nevezetű asztalosféle is, ki csarnokát a közbe adá vala. Lőn öröm és ünnep mindenki szívében. Másnap elmenének egy páran amaz Attila asztalosféle csarnokába, páran, kikben az asztalosság lelke motoszkált, korbácsoltatván az asztalosság angyala által, kik kínoztatva valának az asztalosság és szegénység lelke által, és valának szegények és nincstelenek. Amaz Attila kinyitá nekik egy ajtót és azt mondá: Íme ti elfáradtak, itt van a csarnokom többi, üres része, jertek és lakjatok nálam, csináljatok magatoknak zugot, ahol élhettek majd. És jövének az építő mesterek és csinálának zugot az asztalos lelkűeknek, közben az asztalosok csinálták vala az ajtókat, ablakokat, feleségeik meg élelmet főztek és a gyermekeket okították amaz Úr tanításaira. Attila mester megmutatta, hogy kell csinál...

A természetfölötti változás

A zűrös mindennapjainkban ott tündököl az igazi Változás, amelyet Jézus ígér nekünk: a fizikális Mennyország, ahol Isten nem egy transzcendens fogalom, hanem Valóság. Azt mondja a keleti bölcsesség, hogy ha ebben az életben boldogtalan vagy, ne búsulj, majd egy másikban boldogabb leszel, de addig is: "Magad legyél a változás, amit a világban látni akarsz." Éppen a gyümölcsfáimat simogattam, és a madarak vitatkozó csiripelését hallgattam, a határon látom, amint hat vagy hét kutya eszeveszetten kerget egy alacsonyan repülő fácánt. Még az a kis kutya is kullogott a falka után, amelyiknek semmi esélye sem volt elkapni azt a fácán madarat. Ki tudja milyen reinkarnált bölcsesség vezérelte a futamját?  Ebben a Zen állapotban elgondoltam, hogy vajon az a menekülő fácán, milyen fengsuj görbéket követ? Most ebben a pillanatban hogy éli meg a változás transzcendenciáját? Ahogy elnéztem a levadult kutyafalkát, nem igazán véltem bennük felfedezni holmi békességre hajlandóságot. Rögtön elg...

Kelj fel és járj!

Milyen szerencse, hogy a napok nem egyformák! Egy adott percben úgy éreztem magam, mint az a meztelenre vetkőztetett öregember, akinek a múltja tele van sikerekkel, megnyert harcokkal, talán híres orvos vagy művész, most viszont ott áll megalázva, nevetségesen összegörnyedve a hidegtől, egyértelműen halálra ítélve a gázkamra ajtaja előtt. Nincsenek nagy megnyert harcaim, hacsak a remény harcmezein szerzett sebek nem jelentenek valamit, mégis ez az elmúlás előtti érzés bizsereg végig rajtam. Hogy egy adott percen ennyit ér az egész. Egy banálisnak tűnő, nevetséges vacogás a halál előtt, mintha valaki azt mondaná, na öreg, most a halál kapuja előtt mit okoskodsz? Pedig nem is vacogok a halál előtt, nem is okoskodom. Bejön egyszer, tudom. Lehet ennek egy magyarázata. Mert így átgondolva az én gázkamrám ajtaján ez áll, hogy: „kamat”. Dolgozunk, gürcölünk, amennyit megadunk az vissza is gyűl, mert a kamatnak más elképzelései vannak az elért sikerekről és a megverekedett harcokról. Olyannak ...