Ugrás a fő tartalomra

Az alulméretezett betonfúró

A legyártott Jézus mögött ha nincs valós megváltás, az ember beleesik a saját morális csapdájába.

A legyártott Jézus korunk spirituális irányzata. Az evolúció során a majomból formálódó emberféle az ösztönlény állapotából tudatára ébredt - tartja magáról.

Ebben a folyamatban alakult ki elméjében és talán szívében egyfajta felsőbbrendű lény iránti érdeklődése, lehetősége, egy elérendő cél: az istenségi állapot, amit bárki elérhet majd a tudatának tökéletesítésével.

Ezt a felsőbbrendű tudatosságot majd valamikor természetesen egy örökéletű test is követi, mert a fejlődési folyamat meghozza majd azokat az életformákat, megélhetési, táplálkozási módokat, amely az emberi testet a tökéletességre, a halhatatlanságra fejleszti.

Jézus az a guru ebben a spirituális utazásunkban, aki a legenda szerint elérte ezt az állapotot. Ezért vált egy örökzöld tanítássá Jézus.

Így nevezhetjük egy legyártott kulturális mémnek Jézus személyét, aki a spirituális irányzatok szerint csak spirituális terminusokban istengyerek, egyébként megmosolyogni való a szakállas Atya Isten Fiúsága.

Az ember az ókortól máig rájött bizonyos technikai részletre, ami a földi életünket illeti. A vívmányai során elkezdte levedleni az elemi csodálkozását, az az érzése támadt, hogy nincs Isten a Létezés mögött, a Big Bumm elmélete úgy néz ki kielégítette tudásvágyát, elvesztvén a transzcendens iránti érdeklődését. Az ember önmagát képzelte oda a transzcendensnek. Egy elérendő cél, melyet egészen bizonyosan valamely emberöltő, valamely jövőben el fog érni.

A Teremtő Atya fogalma a mesterséges intelligencia megteremtésével teljesen eltörpült.

A morális embertípus önépítkezése rövidesen megszűnik. A mesterséges intelligenciára bízva az emberiség további evolúcióját, a technika irányába fog helyezkedni a lét súlypontja.

Az emberi intelligencia elérte a maximumot, nem képes a határait túllépni, ezért szükséges a mesterséges intelligencia, mely majd az ember helyett fel tudja fogni és értelmezni képes azt, ami az embernél korlátolt.

A Teremtő Atya, amikor elküldte Fiát hozzánk, nem hiába testálta ránk a bőven elégséges, viszont elengedhetetlen két törvényt: Szeresd Istent és felebarátodat. Világos volt, hogy az ember nem fog megnyugodni, és amint a végtelenséget sem képes felfogni, úgy azt sem képes belátni, hogy mivolta minden szempontból véges.

Bár a lélek halhatatlan, de ez izgatja legkevésbé a hús-vérbe ragadt embert, aki a tudásképességét tudatnak, illetve a léleknek gondol.


Ha az ember megszűnik Istenre nézni, elvész a sok technikai részletben, képtelen követi a Lét mechanizmusát, beragad, mint egy alulméretezett betonfúró.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Attila evangélioma

Jött vala a karácsony estéje, az emberek otthonaikban az Úr jövetelét énekelvén, imádkozván, egy veszedelmes vírus rájuk telepede. Másnap összegyülekezének és mindenüket összeadák a közbe. Ment vala egy Attila nevezetű asztalosféle is, ki csarnokát a közbe adá vala. Lőn öröm és ünnep mindenki szívében. Másnap elmenének egy páran amaz Attila asztalosféle csarnokába, páran, kikben az asztalosság lelke motoszkált, korbácsoltatván az asztalosság angyala által, kik kínoztatva valának az asztalosság és szegénység lelke által, és valának szegények és nincstelenek. Amaz Attila kinyitá nekik egy ajtót és azt mondá: Íme ti elfáradtak, itt van a csarnokom többi, üres része, jertek és lakjatok nálam, csináljatok magatoknak zugot, ahol élhettek majd. És jövének az építő mesterek és csinálának zugot az asztalos lelkűeknek, közben az asztalosok csinálták vala az ajtókat, ablakokat, feleségeik meg élelmet főztek és a gyermekeket okították amaz Úr tanításaira. Attila mester megmutatta, hogy kell csinál...

A természetfölötti változás

A zűrös mindennapjainkban ott tündököl az igazi Változás, amelyet Jézus ígér nekünk: a fizikális Mennyország, ahol Isten nem egy transzcendens fogalom, hanem Valóság. Azt mondja a keleti bölcsesség, hogy ha ebben az életben boldogtalan vagy, ne búsulj, majd egy másikban boldogabb leszel, de addig is: "Magad legyél a változás, amit a világban látni akarsz." Éppen a gyümölcsfáimat simogattam, és a madarak vitatkozó csiripelését hallgattam, a határon látom, amint hat vagy hét kutya eszeveszetten kerget egy alacsonyan repülő fácánt. Még az a kis kutya is kullogott a falka után, amelyiknek semmi esélye sem volt elkapni azt a fácán madarat. Ki tudja milyen reinkarnált bölcsesség vezérelte a futamját?  Ebben a Zen állapotban elgondoltam, hogy vajon az a menekülő fácán, milyen fengsuj görbéket követ? Most ebben a pillanatban hogy éli meg a változás transzcendenciáját? Ahogy elnéztem a levadult kutyafalkát, nem igazán véltem bennük felfedezni holmi békességre hajlandóságot. Rögtön elg...

Kelj fel és járj!

Milyen szerencse, hogy a napok nem egyformák! Egy adott percben úgy éreztem magam, mint az a meztelenre vetkőztetett öregember, akinek a múltja tele van sikerekkel, megnyert harcokkal, talán híres orvos vagy művész, most viszont ott áll megalázva, nevetségesen összegörnyedve a hidegtől, egyértelműen halálra ítélve a gázkamra ajtaja előtt. Nincsenek nagy megnyert harcaim, hacsak a remény harcmezein szerzett sebek nem jelentenek valamit, mégis ez az elmúlás előtti érzés bizsereg végig rajtam. Hogy egy adott percen ennyit ér az egész. Egy banálisnak tűnő, nevetséges vacogás a halál előtt, mintha valaki azt mondaná, na öreg, most a halál kapuja előtt mit okoskodsz? Pedig nem is vacogok a halál előtt, nem is okoskodom. Bejön egyszer, tudom. Lehet ennek egy magyarázata. Mert így átgondolva az én gázkamrám ajtaján ez áll, hogy: „kamat”. Dolgozunk, gürcölünk, amennyit megadunk az vissza is gyűl, mert a kamatnak más elképzelései vannak az elért sikerekről és a megverekedett harcokról. Olyannak ...