Azt mondta nekem egy ateista, de nagyon bölcs és tanult barátom, hogy az erdélyi magyarság összetartozását még mindig a történelmi egyházaknak köszönhetjük. Hogy ezért nem kell őket bántani.
Eszembe jutott Jézus, amint elkezdte korbáccsal kiűzni a pénzváltókat és hangoztatta, hogy három nap alatt lerombolja azt a templomot. Nem állt neki vitatkozni, hanem korbácsot ragadott és azzal fenyegetőzött, hogy lerombolja a templomot. Hogy ledönti az évszázados hagyományokat. Azokat a hagyományokat, melyek összetartanak egy népet, egy nemzetet. És ezt nem valamilyen vizenyős, befüvezett tekintettel mondta, hanem hulla komolyan. El is hitték neki. Másképp nem nyírták volna ki.
A keresztény világ azt tartja magáról, hogy betartja Isten parancsolatait. Hogy követik Jézust. S akkor van háromszáztizenkilenc betartani való törvény. S eltelik a nap, a hét, az év azzal, hogy ezeket a törvényeket forgatják elméjükben és számolják, hogy melyiket tudták betartani és melyikért kell vezekelni, bocsánatért esedezni, melyikért nem jár bocsánat, és melyikért vettetnek az örök tüzes kemencébe.
Egyszerűbb lenne csak arra gondolni, tulajdonképpen Jézus egyedüli törvényére, hogy azt kívánd másnak, amit magadnak kívánsz. Ami nem is törvény végülis, hanem inkább egy útmutatás a boldogság felé, utalás a Mennyei állapotra.
Ezzel az útmutatással élve, rájön a jóérzésű ember, hogy semmit sem ér egy nemzet történelme, hagyománya, ha akár egyik jelentéktelen tagját is megfossza az élethez való teljes jogától. Mert ha a mi nagy híres nemzetünknek a sötét múlt pátyolgatása az ereje, a hatalom nem Isteni bölcsesség, hanem emberi tekintély, akkor inkább döntsük le három nap alatt, és csóré seggel kezdjünk újat.
Eszembe jutott Jézus, amint elkezdte korbáccsal kiűzni a pénzváltókat és hangoztatta, hogy három nap alatt lerombolja azt a templomot. Nem állt neki vitatkozni, hanem korbácsot ragadott és azzal fenyegetőzött, hogy lerombolja a templomot. Hogy ledönti az évszázados hagyományokat. Azokat a hagyományokat, melyek összetartanak egy népet, egy nemzetet. És ezt nem valamilyen vizenyős, befüvezett tekintettel mondta, hanem hulla komolyan. El is hitték neki. Másképp nem nyírták volna ki.
A keresztény világ azt tartja magáról, hogy betartja Isten parancsolatait. Hogy követik Jézust. S akkor van háromszáztizenkilenc betartani való törvény. S eltelik a nap, a hét, az év azzal, hogy ezeket a törvényeket forgatják elméjükben és számolják, hogy melyiket tudták betartani és melyikért kell vezekelni, bocsánatért esedezni, melyikért nem jár bocsánat, és melyikért vettetnek az örök tüzes kemencébe.
Egyszerűbb lenne csak arra gondolni, tulajdonképpen Jézus egyedüli törvényére, hogy azt kívánd másnak, amit magadnak kívánsz. Ami nem is törvény végülis, hanem inkább egy útmutatás a boldogság felé, utalás a Mennyei állapotra.
Ezzel az útmutatással élve, rájön a jóérzésű ember, hogy semmit sem ér egy nemzet történelme, hagyománya, ha akár egyik jelentéktelen tagját is megfossza az élethez való teljes jogától. Mert ha a mi nagy híres nemzetünknek a sötét múlt pátyolgatása az ereje, a hatalom nem Isteni bölcsesség, hanem emberi tekintély, akkor inkább döntsük le három nap alatt, és csóré seggel kezdjünk újat.